Imádkozom régóta - fénybe borítom általa a szívemet. Szavak nélkül.
Bizonyosságom vezet.
Az Ég felé tartok, és végre már értem: előbb a Földön kell megtanulni járni, hogy célomat tisztán közelíthessem. A csillagokat szemlélve lépéseim nyomán halálra ítélem a mező virágait, amelyek épp úgy hordozzák az isteni szépséget, akár az égbolt ragyogó nagykövetei. Tévedek, ha nem figyelek minden létező szabadságára: ilyenkor hátamat fordítom a Nap felé: visszatáncolok tudatlanságomba.
Itt és Ott. Összetartozó két világ, mely bennünk és általunk válik teljessé -ha tudatosan keressük benső igazságainkat, a kudarcot és a fájdalmat is vállalva a felismerésekért.
Imádkozom.
Az emberért.
Sírva bűnhődtem már, sokat - a félelmeim nyomán keletkezett bántásokért, amelyeket elkövettem azok ellen, akik csak épp önmagukat élték, adott állapotuk legjobb tudása és szándéka szerint. Ítélkezésemet saját szálkáim szakították fel, magamat bántottam - másokon keresztül. Mindvégig. Ilyen az, aki tapasztalni érkezik a földi világba... míg egója vezeti és nem a tudatosság, folyamatos önostorozással igyekszik figyelmeztetni magát az emlékezés fontosságára. Szeretés helyett.
Csak később ébred rá: a szeretet útja az egyetlen, amely Önmagunkhoz és Másokhoz vezet. Az Istenhez, amely millió ember bőrébe bújva szórja lényegét, hogy szilánkjai végre visszatalálhassanak az EGYSÉG-tudatállapotba. Felismerjék, hogy a Kezdet és a Vég ugyanaz - és valójában nincsen más, csak Fény. Sugárzó, áradó.
Ha a Szeretet Lángját hordozod, minden lény látszólagos gyöngeségét szemlélve csak egy benső mosoly a válaszod - mert tudod, minden az útján halad. A tapasztalás szükséges az ébredéshez. Saját megéléseid is elengedhetetlenek ahhoz, hogy HAZATALÁLJ világodba.
Bocsáss meg - ez az első lépés. Mindenképpen - önmagadnak: azért, mert jelmezed időnként foltos, vagy szakadt.
És ha nincs már harag, düh benned a múltad hibásnak ítélt döntései miatt - már akarni sem kell elfogadni mások tévútjait. Felolvadnak a jéggé dermedt kapcsolatok, a lezárult időszakok pedig újra írják önmagukat.
Nincs már mitől félned. Új ember vagy. Akár minden pillanatban azzá válhatsz.
Ha eldöntöd: MÁTÓL másképp lesz... a negatív pólus pozitívvá formálódik át - az ezerszínű rózsa lefejti magáról tüskéit, nincs már oka a védekezésre.
Biztonságban van, mert tiszta. Nem gyötrik saját démonjai hozta rémálmai. Mert tudja, mit gondol, mit érez és mit cselekszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése